A csal�dtagk�nt kezelt, bec�zett-d�delgetett-szidott kiskocsi, amelyet az egyszer�bb k�r�lm�nyek k�z�tt �l�k is megengedhettek maguknak, a Trabant h�ny ember el�tt nyitotta meg egy kicsit a vil�got, Magyarorsz�got, majd a k�rnyez� �llamokat a m�lt sz�zad hetvenes-nyolcvanas �veiben? �s a Trabi nem is (volt) olyan rossz kiskocsi. 1997-ben a Th�ringer Allgemeine besz�mol�ja szerint v�grehajtott�k a h�res r�nszarvastesztet a 601-es Trabanttal is. M�g nagynev� kort�rsa, az A oszt�ly� Mercedes m�r 60 kilom�teres sebess�gn�l felborult, a kis Trabi 75 kilom�teres sebess�ggel is biztons�gosan kiker�lte az �llatot. Gy�z�tt a szocializmus – �rta nem minden k�r�r�mt�l mentesen a vesszi, azaz nyugati szuperm�rka kudarca kapcs�n a keletn�met lap. Nem sz�m�t, hogy t�bb mint egy �vtizede nem gy�rtj�k, az sem, hogy a minap a h�res Sachsenring gy�r (a Trabantok orr�n az S bet�) fizet�sk�ptelenn� v�lt. A szappantart�b�l �s rokonaib�l, a Barkasokb�l, a Wartburgokb�l m�g mindig csaknem negyedmilli� p�f�g a (kelet)n�met utakon, fittyet h�nyva a kataliz�tor-t�rv�nyeknek, a fintorg� nyugati polg�rorroknak, az eleg�ns �s roppant gyors nyugatn�met versenyt�rsaknak, a Golfoknak, BMW-knek, Audiknak. N�melyikkel (Audi), a Trabi-�s DKW r�v�n t�voli atyafis�g k�ti �ssze. �shaz�j�ban, N�metorsz�g keleti r�sz�n (de a nyugatn�met r�gi�kban is) szinte mitikus tisztelet �vezi, klubok tucatjai tartj�k a magyar, rom�n, szlov�k Trabi-rajong�kkal a kapcsolatot. M�g Trabant-szult�n is van, aki Hannoverben tr�nol, egy gar�zsban a Trabi tetej�re hajtogatott var�zssz�nyegen, aminek rep�l�teljes�tm�ny�t a Trabant 601-es teljes 26 l�ereje tuningolja egy kicsit feljebb. A szult�n polg�ri neve J�rgen-H. Wehmer �s a N�metorsz�gban m�k�d� Trabant-m�zeum tulajdonosa. – Egykoron a munk�soszt�ly aut�ja, ma k�rberajongott kultuszt�rgy – mondja a b�szk�n t�f�g� Trabantr�l, persze az igazir�l, (vagyis nem a keletn�met rendszer �sszeoml�sa ut�n Polo-motorral felszerelt �szv�rr�l) a k�t�tem�, k�thengeres csodaparip�r�l. Ez a Trabi ma m�r �ppannyira a modern kori n�met hist�ria r�sze, mint a t�rt�nelem legh�resebb f�rfics�kja, amely egykoron Leonyid Brezsnyev �s Erich Honecker k�z�tt elcsattant. Mind a Trabant, mind a cs�k ott d�szeleg az eleg�ns nev� kelet-berlini East Side Galleryn, a polit-skanzenben, amelyet 118 fiatal fest� m�zolt fel az NDK elt�n�sekor a Kelet- �s Nyugat-Berlint csaknem negyven �vig elv�laszt� h�res fal egyetlen nagyobb, 1,3 kilom�teres szakaszon meghagyott r�sz�re. A k�pen a h�feh�r Trabant, Birgit Kinder festm�nye, ak�r egy szilaj, lovagl� valk�r, �tt�ri a falat, r�pk�dnek a szil�nkok, sz�ll a szabads�g. A Trabi �pp�gy a keletn�met k�zelm�lthoz tartozik, mint az �tkos Nyugat, a Coca-Cola, a nyugatn�met Afri-Cola kih�v�s�ra kotyvasztott NDK-ital, a Vita-Cola, a t�ringiai kolb�sz. A Trabant – ellent�tben a r�nszarvasteszttel – az 1989–1990-es keletn�met rendszerv�lt�s akad�lyait nem vette j�l, a Sachsenring gy�r egy ideig m�g k�s�rletezett a Trabik Polo-motoros v�ltozata �rt�kes�t�s�vel, azt�n feladta. 1997-ben a sachsenringiek tettek m�g egy kis�rletet egy saj�t tervez�s�, a VW Golf, 1,9-es turb�d�zel-motorj�val meghajtott egyter� piacra dob�s�val, azonban kudarcot vallottak. A nosztalgikus Trabi-h�v�ket az sem vigasztalja igaz�n, hogy a Trabi-vil�g kim�l�sa nem jelentette a keletn�met, NDK-beli j�rm�ipar teljes kapitul�ci�j�t a BMW-k, Mercedesek el�tt. A kimondhatatlan nev� sz�szorsz�gi, zschopaui MZ motorgy�r, amelynek j� kis motorjait, az emz�ket Magyarorsz�gon a Pann�ni�kon, Danuvi�kon kezdett, feln�tt id�sebb motorosgener�ci� �ppoly j�l ismeri, mint az aut�sok a Trabantot, ism�t villogtatja oroszl�nk�rmeit. A 250 k�bcentis g�pek mellett a nagyobb 500-as kateg�ri�ban is versenymotorokat akar gy�rtani. Most keresik azokat a nemzetk�zi klasszisversenyz�-ket, akik a z�ld-feh�r sz�szorsz�gi MZ-k nyerg�ben diadalra viszik a m�rk�t. A trabisoknak persze nincs igaz�n okuk a szomorkod�sra. A j� �reg Trabantokat gy�rt� Sachsenring ugyan fizet�sk�ptelen, de nem a gy�r, hanem a tulajdonosok, a rossz (nyugatn�met) menedzsment hib�j�b�l, akik er�n fel�l v�llaltak k�telezetts�geket, moh�n v�s�roltak fel �zletr�szeket, gy�regys�geket, vettek fel k�lcs�n�ket. A Sachsenring val�sz�n�leg t�l�li a v�ls�got, a menedzsment biztosan nem. De fel a fejjel, a Trabant olyan, mint a f�nixmad�r: felt�mad poraib�l. Nemcsak a h�res amerikai nosztalgia�ton, a Route 66-on, hanem ak�r m�g az �zb�g sivatagokban is p�r�g majd a kis f�rge. 1997–1998-ban a Nemzetk�zi Valutaalap �s a n�met KfW keleti fejleszt�si bank 15 milli� doll�ros hitelt hagyott j�v� a Trabantok ottani gy�rt�s�hoz, amelyet egy �zb�g–amerikai vegyes v�llalat, az Olimp tervez, m�gpedig nem az ismert NDK-m�anyag-, hanem a gyapotfeldolgoz�skor maradt hullad�kb�l pr�selt speci�lis technol�gi�j� karossz�ri�val. M�g egyel�re nem tudni, el�ri-e valaha az 1800–3000 doll�ros �ron tervezett �zb�g Trabcsi az �hajtott k�nai, kelet-eur�pai piacokat. A Trabant �gy is �r�kk� �l!